Ef 5:18 Ne borral, hanem a Lélekkel teljünk meg?

„Ne részegedjetek meg bortól, amelyben pusztulás van, hanem teljetek meg Lélekkel.”

Probléma

A legtöbb fordításból úgy tűnik, mintha Pál apostol a bor helyett a Szentlélekkel való beteljesedésre (KB, ÚRK), betelésre (ÚFO, RÚF, KNV, SZIT, EFO) vagy eltelésre (B-D) buzdít.

Egyeseknek az kérdés, hogy vajon mit tehetnének a Lélekkel való betelésért, mások a zsoltárok éneklésétől, dicséretektől és hálaadástól várnak ilyen hatást, ismét mások a felszólító módra hivatkozva („teljetek meg”) számon kérik másoktól, hogy tele vannak-e a Szentlélekkel, végül vannak, akik a Szentlélekkel való megrészegülést olvassák ki a mondatból.

Fordítás

Görög eredeti: …alla pléruszthe en pneumati...

Formahű fordítás: „…hanem legyetek (újra meg újra) megtelve a Lélek által...”

Értelmező fordítás: „…hanem a Lélek által / lelki téren teljesedjetek ki / legyetek teljessé...”    

Indoklás

Először is, a gazdag jelentéskörű pléroó (betölt, megtelik) ige vonzata (értsd: amivel megtelik valami) a magyartól eltérően birtokos esetbe kerül, és ezt a fordítók máshol mindig figyelembe is veszik (pl. ApCsel 6:3).

Itt azonban a Lélek (pneuma) en + részes esetben áll, tehát nem a Lélek az, akivel meg kell telni, hanem „Lélek által” vagy „Lélekben” vagy „lelki téren” kell meg-, be- vagy eltelni, illetve be- vagy kiteljesedni. Nem az a kérdés, mivel vagyunk tele: borral vagy a Lélekkel, hanem hogy melyik hogyan hat ránk? Az alkoholban mint közegben (en...oinó) „tönkremenés” van, a Lélekben mint közegben (en...pneumati) teljesség, kiteljesedés. 

A teljes mondat pontosítva: „Ne részegüljetek meg bortól, amiben tönkremenés van, inkább a Lélek által / Lélekben / lelki téren teljesedjetek ki / legyetek teljessé: énekelve egymásnak zsoltárokat, himnuszokat és lelki ódákat, énekelve és zsoltá­rozva szívetekben az Úrnak, hálát adva mindenért...”

Az alkoholtól való függésben az ember tönkremegy, kapcsolatai kiüresednek, a kárt pedig káromkodás követi. A Lélek által azonban ember és ember, illetve Isten és ember kapcsolata teljessé válhat, az e feletti öröm és hála pedig a hívők gondolataiban („szívetekben”) és összejövetelein („énekelve” stb.) is megjelenik.