Ef 5:18 Ne borral, hanem a Lélekkel teljünk meg?
„Ne részegedjetek meg bortól, amelyben pusztulás van, hanem teljetek meg Lélekkel.”
Probléma
A legtöbb fordításból úgy tűnik, mintha Pál apostol a bor helyett a Szentlélekkel való beteljesedésre (KB, ÚRK), betelésre (ÚFO, RÚF, KNV, SZIT, EFO) vagy eltelésre (B-D) buzdít.
Egyeseknek az kérdés, hogy vajon mit tehetnének a Lélekkel való betelésért, mások a zsoltárok
éneklésétől, dicséretektől és hálaadástól várnak ilyen hatást, ismét mások a felszólító módra hivatkozva („teljetek meg”) számon kérik másoktól, hogy tele
vannak-e a Szentlélekkel, végül vannak, akik a Szentlélekkel való
megrészegülést olvassák ki a mondatból.
Fordítás
Görög eredeti: …alla pléruszthe en pneumati...
Formahű fordítás:
„…hanem legyetek (újra meg újra) megtelve a Lélek által...”
Értelmező fordítás: „…hanem a Lélek által / lelki téren teljesedjetek ki / legyetek teljessé...”
Indoklás
Először
is, a gazdag jelentéskörű pléroó (betölt, megtelik) ige vonzata (értsd: amivel megtelik
valami) a magyartól eltérően birtokos esetbe kerül, és ezt a fordítók máshol mindig
figyelembe is veszik (pl. ApCsel 6:3).
Itt azonban a Lélek (pneuma) en + részes esetben áll, tehát nem a Lélek az, akivel meg kell telni, hanem „Lélek által” vagy „Lélekben” vagy „lelki téren” kell meg-, be- vagy eltelni, illetve be- vagy kiteljesedni. Nem az a kérdés, mivel vagyunk tele: borral vagy a Lélekkel, hanem hogy melyik hogyan hat ránk? Az alkoholban mint közegben (en...oinó) „tönkremenés” van, a Lélekben mint közegben (en...pneumati) teljesség, kiteljesedés.
A teljes mondat pontosítva: „Ne részegüljetek meg bortól, amiben tönkremenés van, inkább a Lélek által / Lélekben / lelki téren teljesedjetek ki / legyetek teljessé: énekelve egymásnak zsoltárokat, himnuszokat és lelki ódákat, énekelve és zsoltározva szívetekben az Úrnak, hálát adva mindenért...”
Az alkoholtól való függésben az
ember tönkremegy, kapcsolatai kiüresednek, a kárt pedig
káromkodás követi. A Lélek által azonban ember és ember, illetve Isten és
ember kapcsolata teljessé válhat, az e feletti öröm és hála pedig a
hívők gondolataiban („szívetekben”) és összejövetelein („énekelve” stb.) is
megjelenik.