Neale Donald Walsch élete

© Ármay–Szabó Ádám, Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (2018. v. 1.) PDF

Neale Donald Walsch első könyvét[1] ebben az ezoterikus műfajban már sok kiadvány megelőzte, megjelenését követően mégis korunk egyik legmeghatározóbb könyvévé vált. A szerző sok témát és megközelítést érint, és mindezt úgy, hogy saját magyarázattal mutatja be azokat a régi ezoterikus eszméket és a keleti misztikából kölcsönzött fogalmakat, melyeket a hétköznapi embernek nincs ideje mélyebben megvizsgálni.

A meglepő benne az, hogy mindezt rezzenéstelen arccal Isten (nagy I-vel) szájába adja, magánkinyilatkoztatásként, amit mint médium írt le. Mivel nyugaton jelent meg a könyv, az olvasók többsége a Biblia Istenére asszociál, és nem a görög vagy a hindu mitológia valamelyik kisebb-nagyobb istenségére. Ez természetesen emberfeletti tekintélyt kölcsönöz neki a hiszékenyebb olvasók szemében, akik szeretnének valamiben hinni, de a hagyományos vallásokban (mivel nyugaton vagyunk, így tudjuk, hogy leginkább a kereszténységről van szó) csalódtak, vagyis „még nem találták meg az igazit“. Ezt a hátsó borítóról rögtön meg is tudhatjuk, amikor kézbe vesszük a könyvet:

„Főként azoknak ajánljuk, akiket nem elégítenek ki a hagyományos vallások válaszai.“

A hátsó borítóról továbbá kiderül az is, hogy

  • Neale Donald Walsch Istennek tett fel kérdéseket
  • valaki válaszolt (Walsch szerint az Isten, nagy I-vel),
  • a válaszadás automatikus írással történt, Walsch a saját kezével írta le a válaszokat,
  • azaz létrejött a kapcsolat a természetfelettivel.

1. Neale Donald Walsch

Mivel már fiatalon érdekelte a vallás, és úgy érezte, szoros szálak fűzik a spiritualitáshoz, Neale élete nagy részét szakmai fejlődéssel és a spirituális értelem kutatásával töltötte, még híres beszélgetéseinek elindulása előtt.[2]

Neale Donald Walsch (1943) író, színész, marketinges, újságszerkesztő, rádiós talk-show házigazda, fotós, reklámkommunikációs szakember, zenész és előadó[3] hét éves kora óta ír[4]Egy ukrán–amerikai családban nőtt fel, ahol találkozott a római katolikus vallással. Walsch elmondása szerint anyja hívő volt, de csak ritkán járt templomba, biztosítási ügynök apja pedig nem hitt semmiben. Édesanyja maga módján való vallásossága meghatározó volt a kis Neale számára[5]Így Walsch is csak távolról ismerte a kereszténységet, leginkább az iskolai katekizmus órákról, ahol sok kérdése volt. Ezért a plébános hetente találkozott vele a paplakban, ahol kedvükre vitatkozhattak. Tizenöt éves korára már úgy gondolta, hogy a Biblia mellett más szövegeket is el kell kezdenie tanulmányozni, mint a Rig Véda, az Upanisadok stb. Milwaukee-ban a Wisconsin-i Egyetemen tanult tovább, de két éven belül abbahagyta, és egy rádióállomáson kezdett dolgozni. Többször megházasodott, többször gyerekei születtek, majd többször elvált. 1990-ben volt egy komoly autóbalesete, és az utcára került. Nagy nehezen talált egy hétvégi rádiós munkát, melyet azután gyorsan el is vesztett. 1992-ben kezdett el hangokat hallani.

Vagyis 50 éves koráig autodidakta módon foglalkozott a vallással, volt egy komoly balesete, kb. egy évig az utcán élt, majd megírta a könyveit, amelyekről azt állította, hogy maga Isten diktálta le neki azokat (Beszélgetések Istennel sorozat). Walsch saját elmondása alapján ezeket a diktált szövegeket nem szerkesztette, hanem úgy jelentette meg a könyveiben, ahogyan azokat kapta. Később ezt a kijelentését módosította, és már csak isteni ihletésről tett említést. Walsch istene[6] panenteisztikusnak tűnik (vagyis az univerzum isten része), de ő úgy mutatja be a saját könyveiben, mintha a Biblia ugyanerről az istenről beszélne. Sőt, szerinte a buddhizmus, a bahá’í és a mormon vallás ugyanazt mondja, mint a judaizmus, az iszlám és a katolicizmus; lényeg, hogy teljes átadással higgyen a benne hívő. Walsch szerint lényegtelen, hogy mi a hit tárgya; ezért kihirdetett célja a különböző vallások és teológiák egyesítése egy általa megalkotott és bemutatott istenkép alatt.

A Beszélgetések Istennel könyvsorozat szerinte tartalmazza a hinduizmus legjobb részét, a kereszténység legjobb részét, a buddhizmus legjobb részét, a judaizmus legjobb részét (itt valójában a kabbalára gondol), az iszlám legjobb részét (itt valójában a szufizmusra gondol) és azokon felül még egyéni kijelentéseket is, amik az előbb felsorolt világvallásokban nem találhatóak meg. Vagyis az összes világvallást ötvözik és meg is haladják szerinte a Beszélgetések Istennel könyvei. Így határozhatjuk meg legtömörebben az általa hirdetett hitrendszert: „Istennel és egymással is egyek vagyunk. Mindannyian istenek vagyunk, mert nincs más csak isten különböző formákban.“

Walsch végcélja, hogy egy olyan világképet terjesszen el, amiben az emberek nem félnek többé sem egymástól, sem istentől[7]Azért ír könyveket, tart előadásokat, és ragad meg minden eszközt (irányított meditáció stb.), hogy az emberek ne féljenek, és fel merjék venni a kapcsolatot a természetfeletti világgal[8].

Szerinte ugyanis két ellensége van az embernek: a bűntudat és az ítélettől való félelem[9], de számára valójában minden relatív, és nehéz bármiről is kimondani, hogy negatív dolog lenne, jelen esetben „ellenség”. Walsch világképében istent valójában nem érdekli, hogy mi mit teszünk, vagy mit nem teszünk (I/24. old)[10]. Ez a valódi jellemfejlődést elősegítő egymásért való felelősségvállalás miatt válik érdekessé, amit Walsch három válás után már meg sem kísérel (III/214–215. old), hiszen a negyedik feleségével Nancy Fleming Walsch-al a házasságkötési hűségeskü helyett inkább egy csöpögős, a mindenkori érzelmektől függő üzletet köt (III/229–238. old). Erről könyvet is írtak 2000-ben (The Wedding Vows from Conversations With God), de mire magyarul is megjelenhetett volna a könyvecske, Walsch tőle is elvált.[11] Jelenlegi (ötödik) felesége a fiatal Em Claire[12] lett, akiről talán annyit érdemes tudni, hogy korábban masszőr, majd illusztrátor volt, most pedig leginkább költő. Walschnak tehát összesen kilenc gyermeke van az első három feleségétől, és eddig összesen négyszer vált el.

2. Nancy Fleming Walsch története

Nancy, aki Walsch mellett időközben nővérből spirituális üzleti edzővé (spiritual business coach-á) fejlődött, végül újra megházasodott. Nancy előéletéről azt érdemes tudni, hogy sokáig depresszióval küzdött, amit az angyalokkal való kapcsolataival enyhített, miközben a Gohn Dagow nevű „ősi kínai” harcművészetet gyakorolta, ami elmondása alapján felkészítette a Walsch-al való első találkozásra. Ennek „az élet minden kérdésére választ adó” ezoterikus harcművészetnek az amerikai alapítója Francis H. Treon[13] volt, az ő emlékének ajánlja Walsch az egyik – magyarul még nem kiadott – könyvét (Bringers of the Light: How You Can Change Your Life and Change the World). Ez valójában a második könyve volt, ami csak fél évvel a Beszélgetések Istennel első része után jelent meg, tehát gyakorlatilag egy időben születtek (1995).

Megismerkedésük története a következő: 1994-ben egyszer Nancy hazafelé tartott, autójában szólt a rádió, amiben éppen Walsch beszélt. Egy hang Nancy fejében megszólalt, hogy keresse meg Walsch-ot, és adjon neki egy könyvet. Nancy elkezdett vitatkozni a hanggal, aki szerinte egy angyal volt, és mivel az angyal kitartó volt ezért Nancy végül engedelmeskedett neki[14]Walsch-nak tetszett az angyal által ajánlott könyv és Nancy is. Nancy elolvasta a Beszélgetések Istennel első kötetét, és segített Walsch-nak kiadót keresni. 1995 januárjában összeházasodtak, majd 1995 májusában jelent meg a sorozat első része. Később együtt alapították meg a The Conversations with God Foundation-t, és Nancy pár éven belül dollármilliókról döntött. Walsch-al körbeutazta a világot, és terjesztette a Beszélgetések Istennel tanait, workshop-okat és meditációkat szervezve. Az irányított meditációk közben a szellemvilággal kapcsolatba lépve segített az embereknek elhunyt szeretteikkel felvenni a kapcsolatot. A halottakkal és az angyalokkal való kommunikációt tanította az embereknek, hogy ők is át tudjanak lépni ebbe a másik világba, annak az ajándékának segítségével, amit állítólag korábban, a Gohn Dagow gyakorlása közben szerzett. Elmondása szerint sok különleges élményt tapasztaltak meg ekkoriban, de 2003-ban elváltak.

Ezután különleges ajándékát fejleszteni kívánta, NLP-t (Neuro–Lingvisztikus Programozást) és EFT-t (Érzelmi Felszabadulás Technikát) tanult, majd hivatásos hipnoterapeuta lett. Folyamatosan kommunikált az angyalokkal és időközben elsajátította a Vonzás Törvényét is, majd ezek segítségével meg tudta találni élete szerelmét, az új férjét. Robert Arnot 2009.09.09.-én elvette feleségül, és azóta boldogan élnek kutyájukkal, Sophie-val.

Azért érdekes ez a kis kitérő, mert a Beszélgetések Istennel 2006-os filmváltozata[15] úgy mutatja be részletesen az első könyv megírásának hátterét, hogy Nancy-t teljesen kihagyja a történetből. A filmben Walsch a könyv megjelenésekor egyedül lakik, holott akkor már együtt éltek Nancy-vel, mivel fél éve házasok voltak. A filmben csak egyetlen női karakter van kiemelve Walsch segítőtársaként: Leora/Liora Garcia, egy korábbi munkatársa, de őt a könyveiben olvasható hosszú és részletes köszönetnyilvánításokban egyáltalán nem említi. Úgy tűnik, Nancy személyét Walsch a róla szóló filmben már nem tartotta méltónak arra „hogy kifejezze azt, aki éppen akkor volt Walsch“ – hogy a szerző terminológiájával illusztráljam a helyzetet. Ez persze megkérdőjelezi a film többi részletét is, Walsch szavahihetőségével együtt.

Leginkább azért, mert a film Walsch-nak pont azzal a kijelentésével kezdődik (az 1995 novemberében játszódó jelenetben), hogy korábban sokszor bántotta a körülötte lévő nőket, de ettől kezdve képessé vált őket szeretni. Vagyis ne a múltra tekintsünk, hanem a jelenre. A film 2006-ban jelent meg, 2003-ban váltak el, és 2000-ben adták ki a már említett új fajta házassági fogadalmukat könyv formátumban, amit Walsch istene inspirált, hogy másoknak is követendő példa lehessen. A filmben éppen ehhez a ponthoz (6–8. perc) kapcsolódik Walsch kérdéses szavahihetősége, amikor egyenesen kijelenti, hogy nem ő a forrása a Beszélgetések Istennel sorozatnak, de szerinte végső soron az olvasó dönti el, hogy Isten szólal meg a könyvben, vagy valaki más (vagyis egy bizonyos irányba terel, de felelősséget nem vállal). Egyszóval mindenki maga dönti el, hogy kit tart Istennek. A probléma az, hogy éppen ez a nagy szabadság nem elégíti ki a nőknek azt a biztonság iránti igényét, hogy amikor idősebbek lesznek, akkor sem maradnak egyedül. Walsch személyében olyan szellemi vezető áll előttünk, aki állítólag tisztában van azzal, mivel okozta a legnagyobb fájdalmat a korábbi három feleségének, de akkor miért teszi meg ugyanezt a negyedikkel is? Ráadásul úgy, hogy az egyik vele készült interjúban[16] hosszan ecseteli, mennyire hálás Nancy-nek, aki nap mint nap kreatívan és aktívan támogatja és segíti. Az első könyvében ezt írja Nancy-ről:

Hálával tartozom mindezen csodálatos embereknek, különösen pedig munkatársamnak, feleségemnek, társamnak, a bölcs, könyörületes és szerető asszonynak, Nancy Fleming Walschnak, aki bebizonyította, hogy az emberi kapcsolatokról szőtt legmagasztosabb gondolataimnak nem kell ábrándnak maradniuk, mert az álom valóra válhat.“ (I/5. old)

A sorozat harmadik könyvében pedig így méltatja azt, akinek a létezése a filmből nem is derül ki:

„Nancy Fleming Walschnak, a legjobb barátnak és legkedvesebb társnak, szenvedélyes szeretőnek és csodálatos feleségnek, aki mindenkinél többet adott és többre tanított. Áldott vagyok benned minden álmot meghaladóan. Szólásra bírtad a lelkemet. Megismertetted a szerelem legcsodálatosabb formáját. És visszaadtál önmagamnak. Szívemmel-lelkemmel, minden alázatommal neked, legnagyszerűbb tanítómnak ajánlom ezt a könyvet.“ 
(III/5. old)

Majd két oldallal később:

„Szeretném továbbá kifejezni hálámat életre szóló társamnak, Nancynek, akinek ezt a könyvet ajánlom. Valahányszor Nancyre gondolok, csodálatos lényéhez mérten a legelragadtatottabb szavak is fakónak és esetlennek tűnnek; úgy érzem, egyszerűen képtelen vagyok méltó megfogalmazást találni a nagyszerűségének. Nem kétséges azonban, hogy nélküle soha nem születhetett volna meg ez a könyv.“ (III/7. old)

2006-ban készült el a Beszélgetések Istennel filmváltozata[17] a CWG Productions LLC kiadásában. A forgatáson többen is úgy érezték, hogy spirituális erő vette őket körül, és spirituális utazásban volt részük. Stephen Simon/Deutsch[18] (Valahol, valamikor1980, Bill és Ted haláli túrája – 1991, Démonpofa – 1995, Csodás álmok jönnek – 1998, Lázadj –1998, Indigó – 2003, stb.) a film rendezője a forgatás utolsó perceiben elsírta magát ettől az isteni jelenléttől és Walsch nyakába borult. Az ő ötlete volt, hogy a könyvet Walsch élettörténetén keresztül mutassák be. Walsch többször is kiemeli[19] és megerősíti, hogy nem csak a személyek, de a beszélgetések is teljesen valósak voltak, minden fiktív részlettől mentesek. Amit látunk a filmen az a valóságban is úgy történt – hangsúlyozza, amire nem csak a forgatókönyvíró (Eric Dalebarre) precizitása és 2001 első felétől való állandó egyeztetése Walsch-al a garancia, hanem a rendező (Stephen Simon/Deutsch) elkötelezettsége is a spirituális filmek iránt. Ő alapította a The Spiritual Cinema Circle-t[20] és a Transformational Book Circle-t[21]ami az előfizetőket folyamatosan spirituális filmekkel, illetve könyvekkel látja el. Stephen Simon/Deutsch egy könyvet is írt a témában (The Force Is With You: Mystical Movie Messages That Inspire Our Lives, Hampton Roads, 2002), és egy másiknak pedig társszerzője (Spiritual Cinema: A Guide to Movies That Inspire, Heal, and Empower Your Life, Hay House, 2005) Gay Hendricks-el, aki életmód-tanácsadó[22] és aki Beszélgetések Istennel film egyik producere is lett.

A 2007-ben magyarul is megjelent DVD-én kiadott extrákból kiderül, hogy miközben Eric Dalebarre forgatókönyvíró új ötleteket adott, Vicky/Viki King kreatív asszisztens új kontextusba helyezte Walsch élményeit, hogy a film „pörgősebb“ legyen. Walsch a megbeszélések közben úgy érezte, hogy a forgatókönyv megírásával „újraszerkesztheti az életét”. Például Walsch kérésére a filmbe nem kerültek be előző feleségei és gyermekei, azért, hogy megvédjék a személyazonosságukat[23]De vajon meg kellett-e védeni a személyazonosságát azoknak, akik a könyvekben már szerepeltek (I/5. old, II/5. old, III/7. old), például Nancy Walsch-nak, akivel éveken keresztül együtt terjesztették a Beszélgetések Istennel üzeneteit, akivel együtt alapították többek között a ReCreation alapítványt (II/243–244. old), sőt akivel Walsch könyveket is írt ebben a témában? Nancy 33-szor szerepel csak a harmadik kötetben. Van-e olyan ember, aki elolvassa az első három kötetet, és nem jön rá, hogy Nancy Walsch, aki a hivatalos honlapon is szerepel[24] milyen kapcsolatban volt Neale Donald Walsch-al?

3. A család jelenleg

A gyermekei közül egyedül Tara-Jenelle Walsch támogatja őt filozófiájában[25]sőt erre épülő érzelmi tudatosságot elősegítő üdvözlőlap-vállalkozása[26] is van. Ő részt vett a ConsciousOne[27] alapításában is, ami spirituális segítségnyújtást szolgáltatott az emberek üzleti- és magánéletében jelentkező problémáik megoldására. Jelenleg Sascha nevű kutyájával él Ashland-ben.

Neale Donald Walsch az ötödik feleségével, Em Claire-rel Medford-ban, Oregon államban él a kastélyában, ahol évente egy-egy hosszú hétvégére vendégül látja azokat, akik hajlandóak kifizetni ezért fejenként 750.000 Ft-ot.

Walsch életét röviden áttekintve úgy tűnik, hogy az az állítása, miszerint „mindenki a maga valóságát teremti meg“, nála Istenre is kiterjedt. Megteremtette a maga istenét, aki nem akarta megváltoztatni, hanem abban segítette, hogy megtudja magyarázni, miért is lehet önző, és miért is jó ez mindenkinek. A személyes Isten helyett egy személyre szabott istene lett, akivel több ezer oldalon keresztül bűntudat nélkül beszélgethetett.

Kapcsolódó cikkek:

Neale Donald Walsch – a próféta

Beszélgetések Istennel a bűnről

Beszélgetések Istennel a kapcsolatokról


[1] A könyvet a magyar ezoterikus kiadók királynője az Édesvíz Kiadó adta ki nálunk 1997-ben. Az eredeti 1995-ben jelent meg angolul (Putnam Berkley Group, New York). Címe: Beszélgetések Istennel (nagy I-vel), angolul: Conversations with God. A második kötet angolul 1997-ben, magyarul 1998-ban, a harmadik kötet pedig angolul 1998-ban, magyarul 1999-ben jelent meg.

[6] A könyvben megjelenő istent minden esetben kis „i“-vel írom ellentétben a Bibliában szereplő Istennel, hogy érzékelhető legyen kinek az istenéről van éppen szó.

[10] A római számok a Beszélgetések Istennel című sorozat köteteit jelölik, az utána lévő arab számok pedig az oldalszámot.


 .